Ebben a menüpontban azokról a családi ősökről írok, akikre büszkén emlékezem. Érdekes, hogy mindannyian nyelvészek, irodalmárok, a magyar nyelv szerelmesei voltak. Talán ezért szeretem én magam is a nyelveket, a szép verseket, és írok olykor-olykor én magam is könyveket.
Többeket is meg lehetne említeni (jogászok, pl. Nagy Sándor királyi főügyész, neves tanítók, egyetemi tanárok, pl. id. Nagy Sándor egyetemi tanár, neves borászok és katonatisztek). Az elmúlt két évszázad nagyjai közül azonban csak három valóban kiemelkedőről írok, röviden. Ők: Pápay Sámuel jogász, nyelvész, irodalomtörténész (anyai felmenőm), Pápay József volt debreceni professzor, az egyetem első magyar nyelvészeti professzora, MTA-tag (anyai ősöm) és Birkás Géza irodalomtörténész, pécsi rektor, apai részről.
Közülük is a Sámuel nevű ősömre vagyok igazán büszke, akinek a nevét törvény is megörökítette - 3 évi jövedelmét ajánlotta fel a mai MTA létrehozásának a céljára (lásd 1827. évi XII. tv.). Az első magyar nyelvű magyar irodalomtörténeti munka szerzője, Kazinczy nagy barátja, akit Kazinczy leveleiben így nevezett: "a tiszta lelkű Pápay". Pápay abból a szempontból is érdekes, hogy a magyar jogi szaknyelv egyik előfutára volt: a korabeli vármegyék jogi nyelvezetét próbálta áttekinteni, egységesíteni, javaslatokat tenni annak érdekében, hogy a magyar nyelvű igazgatás megszülessen, megerősödhessen.
Két tanulmány róla:
http://epa.oszk.hu/00000/00001/00038/pdf/ITK_00001_1897_01_001-015.pdf
http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2015-1/hudi.pdf
A második tanulmány "módszertani" szempontból is érdekes. A tudós nyelvész végrendeletéből következtet számos érdekes dologra.
Lásd továbbá: BIRKÁS, Antal - PÁPAY, Judit: Pápay Sámuel élete és munkássága dióhéjban. Felsőörs Község Önkormányzata. Felsőörs. 2018. (Helyi értéktár - tanulmányi füzetek I.)
Többeket is meg lehetne említeni (jogászok, pl. Nagy Sándor királyi főügyész, neves tanítók, egyetemi tanárok, pl. id. Nagy Sándor egyetemi tanár, neves borászok és katonatisztek). Az elmúlt két évszázad nagyjai közül azonban csak három valóban kiemelkedőről írok, röviden. Ők: Pápay Sámuel jogász, nyelvész, irodalomtörténész (anyai felmenőm), Pápay József volt debreceni professzor, az egyetem első magyar nyelvészeti professzora, MTA-tag (anyai ősöm) és Birkás Géza irodalomtörténész, pécsi rektor, apai részről.
Közülük is a Sámuel nevű ősömre vagyok igazán büszke, akinek a nevét törvény is megörökítette - 3 évi jövedelmét ajánlotta fel a mai MTA létrehozásának a céljára (lásd 1827. évi XII. tv.). Az első magyar nyelvű magyar irodalomtörténeti munka szerzője, Kazinczy nagy barátja, akit Kazinczy leveleiben így nevezett: "a tiszta lelkű Pápay". Pápay abból a szempontból is érdekes, hogy a magyar jogi szaknyelv egyik előfutára volt: a korabeli vármegyék jogi nyelvezetét próbálta áttekinteni, egységesíteni, javaslatokat tenni annak érdekében, hogy a magyar nyelvű igazgatás megszülessen, megerősödhessen.
Két tanulmány róla:
http://epa.oszk.hu/00000/00001/00038/pdf/ITK_00001_1897_01_001-015.pdf
http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2015-1/hudi.pdf
A második tanulmány "módszertani" szempontból is érdekes. A tudós nyelvész végrendeletéből következtet számos érdekes dologra.
Lásd továbbá: BIRKÁS, Antal - PÁPAY, Judit: Pápay Sámuel élete és munkássága dióhéjban. Felsőörs Község Önkormányzata. Felsőörs. 2018. (Helyi értéktár - tanulmányi füzetek I.)
